Vörös tiszafa (Taxus baccata)
Egyéb nevek: Taxus communis
Harm score: 1 (Természetes anyagok)
A vörös tiszafa vagy Taxus baccata egy olyan fa, amely Taxus communis néven is ismert. A tiszafafélék (Taxaceae) családjába tartozó fafaj, amely spontán elterjedt egész Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, egészen a Kaukázusig. Csehországban ez a fajszegény és rendkívül ritka, őstermelői és reliktum közösség szerepel az Európai Unió kiemelt élőhelyeinek listáján.
A fát kemény és nehéz fája miatt értékelik, amely rendkívül ellenálló a korhadással szemben. A fa sötétbarna színű, feltűnő, szinte fekete éves mintázattal. A múltban íjak készítésére használták, innen ered a fa angol neve \'yew\' (ejtsd: [ju:]), amely az óangol \'iw\' szóból származik, ami íjat jelent. Ma különféle ékszerek, hangszerek és bútorok készítésére használják. A fa azonban meglehetősen ritka, ezért meglehetősen drága. A vörös tiszafát regenerálódási képessége miatt is nagyra értékelik, és dísznövényként is népszerű. A középkorban a vörös tiszafát a halhatatlanság szimbólumának tekintették, és olyan fának, amely képes volt egyesíteni az élők és a holtak világát. Nagyon ősi faj, egyes példányai több ezer évesek.
A vörös tiszafa a gyümölcshús kivételével a mérgező alkaloid taxint tartalmazza. Ezt a tulajdonságát a modern orvostudományban, különösen az onkológiában használják, ahol a tiszafából származó anyagokat a rák bizonyos típusainak, nevezetesen a mell- és tüdőráknak a kezelésére használják. A tiszafakivonatot a paclitaxel nevű gyógyszer előállításához használják, amely számos daganattípus ellen hatásos. A vörös tiszafának ez a gyógyhatása az, ami a gyógyszeripar egyik legfontosabb forrásává teszi.